THINKology
Building Smart Solutions. Together.
ASZÁLYMONITOR
Ez a dashboard valós, nyilvános API-kból dolgozik: a víztestek és csatornák az OpenStreetMapból, a védett fogadóterületek az EEA Natura 2000 adatbázisából, a csapadék és a párolgás az ERA5 reanalízisből 1991-ig visszamenőleg, a folyóvízhozam a Copernicus GloFAS modelljéből, a napi vízállás az Országos Vízjelző Szolgálattól 2002-ig visszamenőleg, a vízfelület és a vegetáció pedig Sentinel-2 műholdfelvételekből, közvetlen méréssel. Mindegyik forrás nyilvános és ellenőrizhető: a lap alján tételesen felsoroljuk őket, azzal együtt, hogy melyik szakaszban jelennek meg.
Négy kérdésre válaszol: mekkora most a vízhiány, mennyire kiugró ez a korábbi évekhez képest, hol tűnik el a víz, és mit lehet ezzel kezdeni. Az utolsó kettőt a 3–5. szakasz járja körül: egy vízgyűjtő, végig mérve, egy problématérkép mért számokból, és egy beavatkozási lista, amelyben minden lépés mellett ott áll, mi akadályozza.
| Meteorológiai körzet | Csapadék (jan. 1-jétől) | A normál %-a | Vízmérleg (jan. 1-jétől) | ET₀ (30 nap) | Tmax (30 nap) |
|---|
A „normál” az 1991–2020-as átlag ugyanerre a naptári időszakra. A vízmérleg a csapadék és a fűfelületre számított potenciális párolgás (ET₀) különbsége, nyílt vízfelületnél a tényleges párolgás ennél kb. 5%-kal nagyobb. Figyelem: ez az oszlop január 1-jétől halmoz, tehát nem ugyanaz, mint a fenti helyzetjelentés vegetációs vízmérlege, amely április 1-jétől számol. A kettő számszerűen véletlenül közel esik egymáshoz (országosan ), ezért érdemes külön tartani őket: az elsőt az egész év, a másodikat a növény szempontjából fontos időszak írja le.
| Év | Csapadék | Vegetációs vízmérleg | Júliusi csapadék | Hely a sorban |
|---|
Az idei évhez leghasonlóbb évek a vegetációs vízmérleg alapján. Ezek azok az évek, amelyek lefutásából a mostani szezon vége leginkább becsülhető. A 2. fázisban ezekre az évekre készül el a tavankénti műholdas vízfelület-idősor, hogy legyen mihez hasonlítani.
| Vízfelület | Meder | Ebből vízzel borított (mérve) | Meteorológiai körzet | Veszteség az időtávon | Napi veszteség | Üzemi határig | Besorolás |
|---|
A veszteséget a mért vízfelületre számoljuk, nem a mederre. Minden sorban a jobb oldali, műholdas oszlop a számítás alapja: a poligon a meder körvonala, abban benne van a nádas, a gátrézsű és a nyáron száraz partsáv, amelyről nem párolog semmi. Ez tavanként nagyon nem mindegy: a Pátkai-víztározó 249 hektáros medre 2024 óta teljesen száraz, poligon alapon mégis az ország egyik legnagyobb párolgási tételeként szerepelne itt. Ahol nincs friss felhőmentes felvétel, ott „nincs mérés” szerepel, és a sor a poligonnal számol. A számítás a körzeti ET₀-ból indul (nyílt vízfelületre 1,05-ös szorzóval, ez a FAO-56 ajánlása sekély vízre), és ebből vonjuk le a várható csapadékot. A rangsort az abszolút vízveszteség adja: ez mutat érdemi különbséget a tavak között, és ez mutatja, hol a legnagyobb a beavatkozás tétje. Az üzemi vízmélység alsó határa 0,6 m: az OVF vízügyi kézikönyvének 18. fejezete szerint a legsekélyebb tótípusok (előnevelő, ivadéknevelő) üzemi vízmélysége 0,6–1,0 m, a nevelő és termelő tavaké 1,0–1,2 m, a raktártavaké 1,2–1,5 m. Hivatalos „kritikus szint” nyilvános forrásban nem szerepel, ez tehát a tervezési adatokból levezetett küszöb, nem előírás. A tényleges vízoszlopot tavanként nem ismerjük, ezért az „üzemi határig” oszlop a fenti csúszkával beállított egységes mélységből számol: tavak között alig különbözik, ezért önmagában nem alkalmas rangsorolásra, a besorolás ezért a vízpótlási lehetőséget (van-e csatorna a közelben) is figyelembe veszi. A becslés nem számol a beszivárgással, a talajvíz-utánpótlással és az esetleges üzemi vízpótlással.
| Vízfelület | Terület | Besorolás | Meteorológiai körzet | Csatorna 1,5 km-en belül | Legközelebbi Natura 2000 | Távolság a Natura 2000-ig | Vízzel borított évek aránya (38-ból) | A vízfelületből ténylegesen víz (most) | Terepesés a fogadóterületig |
|---|
A vízoszlop és a leengedett arány nem mért adat: nincs rá nyilvános, tavanként hiteles forrás. Ezért nem egyetlen számot közlünk, hanem három feltevést, és a köztük lévő különbség maga az üzenet: a valós érték nagy valószínűséggel ebben a sávban van. A felső forgatókönyv nagyjából a MA-HAL által említett kb. 350 millió m³-es teljes tárolókapacitásnak felel meg, vagyis annak, ha minden tavat teljesen leengednének.
Sentinel-1 radar a felhős hónapokra. A vízfelület havi idősora már mérésből van (G lépés, Sentinel-2), de az optikai műhold felhő alatt nem lát, ezért télen és csapadékos hónapokban hézagok maradnak az idősorban. A Sentinel-1 radar felhőn át is lát, tehát ez zárná be a hiányzó heteket, és a jelenlegi havi felbontást hetire sűrítené.
Tényleges vízoszlop. A kockázati rangsor legnagyobb bizonytalansága. Vízjogi üzemeltetési engedélyek és üzemi adatok bevonásával tavanként pontosítható.
Csatorna-talpszint. A domborzatmodellből csak terepszint nyerhető; a talpszintet a vízügyi igazgatóságok szelvényadatai adhatják.
Validáció. A data.vizugy.hu talajvízkút- és vízmérce-idősorainak bevonása, összevetve az itt látható GloFAS-modellértékekkel és a sajtóban közölt rekordokkal.
| Adatforrás | Mit szolgáltat | Hol jelenik meg | Állapot |
|---|